Puccosan is fogalmazhattam volna, és írhattam volna, hogy sonkás lilahagymás mini quiche-t fogok most bemutatni. Mivel a blogot magyarul írom, ezért inkább lepénykének, vagy mini tortácskának hívnám szívesebben. Egyébként abszolút elterjedt a quiche elnevezés is, azt hiszem kijelenthetem, hogy a gasztronómiában kevésbé járatosak is ismerik ennek a lepénykének a francia megnevezését, a quiche-t.
A wikipédián a következő információkat találtam róla:
Forrás: wikipedia.hu
"Quiche (ejtsd: kis) a franciák pizzája, egy klasszikus francia étel, melynek alapgondolata a következő: egy omlós tésztaágyon pihenő, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepény.
A quiche a francia konyha hagyományos étele, jó tulajdonságai népszerűvé teszik az egész világon. Előre elkészíthető, melegen és hidegen is fogyasztható, kiválóan melegíthető és könnyen csomagolható. Eredete Németországba vezet, ahol a német határ közelében vasserpenyőben készítették.
Neve a német kuchen (=sütemény) szóból franciásodott quiche-re. A quiche a második világháború után vált népszerűvé Angliában, az USA-ban pedig a 1950-es években. Mára már egész Franciaországban elterjedt és közkedvelt étel, mivel szinte minden maradék alapanyagból, gyorsan elkészíthető a család ízlése szerint."
Nagyon jól összeszedték a lényeget! :) Én a következők miatt szeretem a quiche-t:
- A tésztája gyors, egyszerűen elkészíthető és olcsó.
- A tésztája variálható (használhatunk teljes kiőrlésű lisztet, tehetünk bele esetleg morzsolt fűszereket, stb.)
- A tészta előre elkészíthető, és fagyasztható. Érdemes is pár rudat készíteni belőle, fóliába csavarni, feldátumozni, és betenni a fagyasztóba.
- Hacsak nem a klasszikus quiche lorraine-t szeretnénk elkészíteni, akkor bizony ebbe a tésztába bármilyen tölteléket tehetünk (pl.: spenót, cukkini, aszalt paradicsom, vöröshagyma, szalonna, kaliforniai paprika).
- Ha mini quiche-t készítünk, akkor lurkók is könnyedén meg tudják enni (13 hónapos mukimon kipróbálva :)
Viszont egy fontos dolog van, mégpedig az, hogy a vaksütést ne próbáljuk meg kikerülni. Na de nem is szövegelek annyit, jöjjön a fotó és a recept.
Sonkás-lilahagymás lepénykék |
Hozzávalók a lepény tésztához (alaprecept):
- 25 dkg liszt
- 10 dkg hideg vaj
- 3-4 evőkanál jéghideg víz
- csipet só
A töltelék hozzávalói:
- kb. 15 dkg sonka apró darabokra vágva
- 1 darab lilahagyma
- 3 szelet csemegekaraj
- 2 teáskanál olaj
- 1 tojás
- 1 evőkanál tejföl
- 1 dl tejszín
A hideg vajat a liszttel elmorzsoljuk, hozzáadjuk a sót, majd apránként a hideg vizet. Gyorsan ruganyos tésztává gyúrjuk, majd betesszük a hűtőbe pihenni kb. fél-egy órára. Közben előkészítjük a tölteléket. A sonkát és a csemegekarajt apró darabokra vágjuk, a lilahagymát szintén. A sonkát és a lilahagymát az olajon egy picit megdinszteltem. A tojást összekeverjük a tejföllel és a tejszínnel, majd adjuk hozzá a kihűlt sonkát és hagymát.
A tésztát kinyújtjuk, majd 6 darabra vágjuk. Minden darabot kör alakúra nyújtunk és a cakkos minitorta formákba tesszük. Sütőpapírból vágunk ki 6 kört (nagyobb legyen jóval, mint a lepénykék átmérője, hogy könnyen ki tudjuk venni), és a tésztára tesszük. Erre öntjük rá a száraz babot, vagy a lencsét. A tésztát 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük és 10 percet elősütjük.
A masszát osszuk el a kosárkákban, tegyük vissza a sütőbe és 180 fokon kb. 18 perc alatt süssük készre.
Semmi gond, ha nincs minitortaforma, cakkos szélű nagy tortaforma is tökéletesen megfelelő. Viszont a vaksütést ott se hagyjuk ki!
Bébimnek tonhalasat készítettem:
Tonhalas lepényke |
Jó étvágyat hozzá!
Szeretnéd a friss bejegyzéseket e-mailben megkapni? Írd ide az e-mail címedet!
Ezek a lepénykék nagyon jól néznek ki!
VálaszTörlésKérlek nézz be hozzám!
Ezt ki kell próbálnom, nagyon jól néz ki, csak nincs ilyen aprócska formám, de csak szerzek vhol.
VálaszTörlés