Kolbászos lencseleves

Pár napja kaptam egy érdekes felkérést egy régi ismerősömtől. Írt egy novellát, és megkért, hogy olvassam el és véleményezzem. Tudta, hogy objektíven és őszintén fogok visszajelezni a mű kezdeményről, és tudta azt is rólam, hogy régen rengeteget olvastam. Nem akartam elkeseríteni, hogy csak régen "faltam" a könyveket, manapság már fáradt lusta vagyok az olvasáshoz. Este már alig bírom nyitva tartani a szemem, ezért szinte nem is olvasok. De természetesen megkérésének eleget tettem,  elolvastam a bűnügyi novellákat tartalmazó írását. 

Eme kitérő után szíves figyelmetekbe ajánlok egy könyvet, amit pár napja olvastam el és nagyon tetszett. A könyv címe Hölgykupé, szerzője Anita Nair és a Magyar Könyvklub gondozásában jelent meg (sajnálatos módon a szerző neve hibásan lett feltüntetve a könyv borítóján). A könyv női sorsokról szól, ajánlom nőknek és férfiaknak egyaránt. Hat indiai asszony - egy hosszú utazás során - elmeséli egymásnak életét, amely talán befolyással lehet a főszereplő Akhila életére, döntéseire. Kellemes olvasmányélmény volt az egzotikusan távoli India asszonyairól. 

Na de nem könyves blogom van, hanem receptes, ezért itt van egy jó kis kolbászos lencseleves, amit a legújabb Szuflé magazinból készítettem el. Nem módosítottam rajta, nagyon finom lett!!

Kolbászos lencseleves

Hozzávalók:

• kb. 20 dkg szárazkolbász karikákra vágva
• 1 evőkanál kacsazsír
• 2 darab babérlevél
• 1 fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 20 dkg lencse
• 1 darab sárgarépa
• víz a felöntéshez (vagy húsleves)
• só, bors

Az előző este a lencsét vízbe áztatjuk. Másnap a kacsazsírt felolvasztjuk, megpirítjuk rajta a kolbászt és a babérlevelet. Ezután az apróra vágott vöröshagymát adjuk hozzá, majd belenyomjuk a fokhagyma gerezdeket. Hozzáadjuk a lecsepegtetett lencsét, a kockákra vágott sárgarépát is, majd felengedjük vízzel. Sózzuk, picit borsozzuk és fedő alatt puhára főzzük. 

Tálaláskor lila hagymát és tejfölt tehetünk rá.

Recept forrása: Szuflé magazin 2011. tél

Jó étvágyat!

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Nyomdázás fillérekből - a nagy klasszikus

Csak ötletadónak írom le, hogy a drága játékok mellett a nagy klasszikusok is néha milyen hasznosak... Ma ugyanis krumpli és alma nyomdázást játszottunk a fiúkkal. Illetve leginkább Olivér nyomdázott, Miloska elég hamar megunta, ő jobban szereti a "hagyományos", azaz általa ismert egy darab traktoros nyomdát. 

Biztos vagyok benne, hogy olvasóim emlékeznek rá, amikor rajz órákon fél almával és színek segítségével kellett mindenféle remekművet alkotni, varázsolni.

A mű.

A felhasznált eszközök.

Remélem kedvet kaptatok hozzá :))

Ügyesebb anyukák (apukák) természetesen tovább is fejleszthetik ezt a módszert. Készíthető például uzsonnás táska alma mintával, mint például ez:

Kép forrása: Alphamom

Jó nyomdázást! :)

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Sárgabarack lekvárral töltött golyócskák

Ezt a golyócskát (buktát) már sokadszorra csinálom, mert én ANNYIRA szeretem. Szégyen és gyalázat, de bármennyit meg tudnék enni belőle. Ilyenkor az sem érdekel, hogy nagy nehézségek árán elért leánykori alakomat és súlyomat kockáztatom. 

Más ember nikotin függő. Én kelt tészta függő vagyok :)

Sárgabarack lekváros golyócskák

A receptet nem írom le ismét, ebben a bejegyzésemben megtaláljátok. A töltelék ebben az esetben 25 dkg süthető sárgabarack lekvár volt. Minden golyócskába 1 púpozott teáskanál sárgabaracklekvárt tettem.

Eddig készült már:

• Nutellás golyócska
• Banános étcsokoládés golyócska
• Alma-ananászlekváros golyócska
• Sárgabarack lekváros golyócska

és amikre már nem emlékszem....

Próbáljátok ki! Érdemes! 

Jó étvágyat hozzá!

Mónika

**************************************

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Csokidarabos gofri

Ennyit még nem gondolkoztam gofri recepten, mármint hogy közzétegyem-e. Ezt a receptet még régebben firkantottam le, igaz már azt sem tudom honnét. Töprengésem tárgya pedig az volt, hogy nekem nagyon nem jött be a tészta, viszont mindenki másnak (= család többi 3 tagjának) nagyon ízlett. Na itt a dilemma! Mindig a nekem ízlő ételeket tegyem fel, vagy csupán azokat, ami mindenkinek kivétel nélkül ízlik? Jó a kérdés, ugye?

De mivel a fiúknak bejött, ezért úgy döntöttem, hogy leírom, esetleg a tesztelők véleményezzék hozzászólásban :))

Csokis narancsos gofri

Hozzávalók:

• 2,5 dl liszt (figyelem, dl!)
• kb. 4 dkg apróra összevágott csokoládé
• 2 dl tej
• fél dl joghurt
• 1 tojás
• 2 dkg olvasztott vaj
• 2 kávéskanál narancslé vagy 1 teáskanál narancsaroma
• 2 csapott evőkanál cukor
• 1 csapott teáskanál szódabikarbóna

Összekeverjük a lisztet és a szódabikarbónát. Egy másik tálban a tojásokat habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a tejet, a joghurtot, a narancsot, az olvasztott vajat. A nedves anyagokba belekeverjük a szódabikarbónás lisztet, majd az apróra darabolt csokoládékat is belekeverjük. Vékonyan kiolajazott gofri sütőben sütjük, 8 darab lesz belőle.  


Jó étvágyat hozzá!


Mónika

You might also like:

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Tepsiben sült palacsinta

Tegnap este hoztam össze ezt a gyors desszertet 3 éhes fiú részére. Olivér óvodás kis barátja itt volt nálunk, gondoltam nagyot nem hibázok, ha palacsintát sütök nekik, azt szerintem minden gyerek szereti (legalábbis én még nem találkoztam olyannal, aki nem szerette volna). A fiúk elkezdtek játszani, aztán úgy döntöttem, hogy mégsem palacsinta lesz, mert nem mertem megkockáztatni, hogy szétszedik a házat, amíg én a konyhában szöszölök, így inkább tepsiben sütöttem meg. Hasonlót régebben olvastam már Flóránál, úgyhogy biztos voltam benne, hogy sikerülni fog.

A gyerekeknek nagyon ízlett, hárman megették szinte az egészet, nekem épp egy picurka kocka maradt, Apának meg semmi. 

Tepsiben sült palacsinta banánnal és fahéjas almával

Hozzávalók:

A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 2,5 dl tej
• 2 db tojás
• kb. 1,5 dl szénsavas ásványvíz
• csipet só
• 2 evőkanál cukor
• fél teáskanál sütőpor
• 1 evőkanál olaj

A tésztába:

• 2 alma
• 1 banán
• 5 dkg barna cukor
• 1 kávéskanál fahéj

A tejet, a vizet és a tojásokat alaposan összekeverjük, hozzáadjuk a cukrot és a csipet sót. Kis adagonként hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet is és palacsinta sűrűségű tésztát készítünk. Beleöntjük az olajat is. Utána felkarikázunk egy banánt, és meghámozzuk az almákat. Az almákat 2 cm x 2 cm kockákra vágjuk, beleforgatjuk a fahéjjal összekevert barna cukorba. A palacsinta tésztát sütőpapírral (vagy tartós sütőfóliával) bélelt közepes méretű tepsibe öntjük, egyenletesen szétosztjuk rajta a gyümölcsöket és 180 fokos előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütjük.

Amikor kihűlt megszórhatjuk porcukorral.

Jó étvágyat hozzá!


Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Kolbászkrémmel töltött kiflik

Tegnap vacsorára készültek ezek a kolbászkrémmel töltött kiflik, abból a célból, hogy a hűtőben fellelhető mindenféle maradékot hasznosítani tudjam. A kiflit Limara húsos kifli receptje alapján készítettem el, egy kicsi változtatással, nem csupán finomlisztből készítettem, hanem 3/4 részben finomlisztből 1/4 részben réteslisztből. Persze ezt is csak azért, mert a finomliszt is elfogyott :))

Kolbászkrémmel töltött kiflik

Hozzávalók:

• kb. 3 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 2,5 dkg élesztő
• 1 tojás
• 0,5 dl étolaj
• 1,5 teáskanál só
• 35 dkg finomliszt
• 15 dkg rétesliszt

A kolbászkrémhez (töltelék):

• 5 dkg vaj
• 20 dkg füstölt kolbász
• 10 dkg natúr sajtkrém
• 2 evőkanál tejföl
• bors
• bazsalikom
• só (ízlés szerint)

A tetejére:

• 1 tojás
• szezámmag

Az élesztőt langyos tejben kevés cukorral megfuttatjuk. A felfuttatott élesztőt a többi hozzávalóval együtt kenyérsütőgépbe pakoljuk, majd elindítjuk a dagasztás funkciót. A tésztát olajjal vékonyan kikent kelesztőtálba tesszük, majd 60 percre meleg, huzatmentes helyre tesszük és kelni hagyjuk. 

Amíg a tészta kel, elkészítjük a tölteléket. A kolbászt karikákra vagy apró darabokra vágjuk és késes aprítógépbe tesszük a többi hozzávalóval együtt. Krémesre keverjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük.

A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk, majd 3 egyenlő részre osztjuk. Mindegyiket kör alakúra nyújtjuk, majd 8 részre vágjuk. A körcikkek szélére tesszük a tölteléket, a cikk két oldalát behajtjuk (legalábbis én így csináltam, hogy ne folyjon ki belőle a töltelék). Majd feltekerjük a kifliket. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsire tesszük és további 30 percre félretesszük, hogy keljenek. Az idő letelte után megkenjük enyhén felvert tojással, meghintjük szezámmaggal (vagy sajttal, vagy köménymaggal, vagy lenmaggal) és előmelegített 170 fokos sütőben sütjük 18-20 percig.

Ebből a mennyiségből 24 darab lett.

Jó étvágyat!

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Hópelyhes játék

Végre múlt héten leesett az első hó. Na nem mintha annyira hiányolnám a havat, viszont a fiúk nagyon örültek neki. Olivér alig várta, hogy hazaérjen az óvodából, és lapátolhassa a havat. Mondtam is neki, hogy majd remélem 10 év múlva kamaszként is ennyire lelkesen fog havat lapátolni....

Milos is imádta, neki igazából ez az első olyan hóesés, amit már nem csendes szemlélőként figyel a babakocsiból, hanem aktív résztvevőként. Ahogy hazaértünk az óvodából, az udvaron maradtunk, és megkezdődött a hólapátolás, hógolyózás :)

Milosnak nem jutott igazi hólapát, de egy kis lapáttal is teljesen elégedett volt.

Gyermekmunka :))

Az én kis megfáradt munkásom :)

Persze amikor be kellett jönni, Milán ordított, kint akart maradni. Pedig nekem már majdnem lefagyott az arcom. Aztán meggyőztem, hogy bent is játszunk egy hópelyhes játékot.

A hópelyhes játék rém egyszerű, lehet sokan azt mondják kár volt ezt leírni, de azért én mégis megteszem. Hoztam pár A4-es fehér papírt (szigorúan használt, újrapapírt), és apró fecnikre szaggattuk. Ez a rész leginkább Milosnak érdekes, az ő finommotorikai mozgásának fejlesztéséhez mostanában egyre több jópofa feladatot találok (és látok a bölcsődében). 

Most ezeket a papírokat szabdaltuk fel, és amikor már két műanyag tányérunk tele volt, akkor feldobtuk és néztük, ahogy a "hópelyhek" szállnak. Milánnak nagyon tetszett, azuramnak már kevésbé, mert még két nap után is találtunk kóbor papírfecniket. 

Aranyos játék, mert lehet utána gyorsan gyűjtögetni a papírkákat, hogy mielőbb újra fel lehessen dobni :))

Jó fotót nem sikerült csinálni :)

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Húspástétom

Szeretjük a különféle szendvicskrémeket, kencéket és pástétomokat. Szinte minden héten készítek egyet, mert jóval kiadósabb (és olcsóbb) mint mindenféle bolti szendvicskrém. Néha egyszerű kőrözött készül, néha tonhalkrém vagy tojáskrém. Múlt héten viszont egy húspástétom, más néven húskrém készült. Nagyon kiadós és könnyű elkészíteni, igaz 5 órán keresztül kell főzni, de hát azalatt az idő alatt bármit lehet csinálni, csak néha meg kell kevergetni.

Örömünkre még Olivérnek is nagyon ízlett, azuram meg egyenesen odavolt érte....

A lenti mennyiségből három ilyen csatos üvegnyi mennyiség készült (igény esetén szívesen megmérem, hány dl).

Hozzávalók:

• 60 dkg sertés lapocka
• 40 dkg sertés tarja
• 50 dkg sertés zsír
• 1 fej vöröshagyma
• fél fej fokhagyma
• fél evőkanál só
• bors, kakukkfű, őrölt kömény, oreganó
• 1 dl víz

A zsírt nagyobb lábosba tesszük és felolvasztjuk. Amíg a zsír olvad, megmossuk a húsokat és ököl nagyságú darabokra vágjuk. Nem szükséges kisebbre, mert úgyis szétfő. A feldarabolt húsokat a zsírba tesszük, hozzáadjuk a megpucolt fokhagymagerezdeket és a széles karikákra vágott, megtisztított vöröshagymát.

Sózzuk, borsozzuk, ízesítjük őrölt köménnyel és oreganóval.  Beleöntünk kevéske vizet, majd lefedjük és nagyon gyenge lángon hagyjuk, hogy gyöngyözve puhuljon, főljön a hús. A húst 5 órán keresztül főzzük, ezalatt az idő alatt néha megkevergetjük. A puha hús szálakra fog szétesni, nagyon könnyű lesz kenni.

Amikor megfőtt, fedeles jénaiba, vagy lezárható üvegedényekbe tesszük és hűtőben tároljuk.

Szerintem kevesebb mennyiséget nem érdemes készíteni, viszont ha valaki soknak találja, inkább fagyassza le felét műanyag dobozban.

Különféle zöldségekkel és friss, puha fehér kenyérrel kínáljuk.

Jó étvágyat hozzá!

Mónika

Recept forrása: Mohakonyha

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Citromos marcipános kuglóf

Ezt a kuglófot sütöttem múlt héten a blogom szülinapjára :))

Na jó, ez így nem teljesen igaz. Pontosabban írva ezt sütöttem múlt héten, és mivel eszemben volt, hogy a blogom születésnapja is lesz, ezért gyújtottam egy gyertyát az egy éves születésnap megünneplésére. Azért tetszett ez a recept, mert egy nagyon jó joghurtos kuglóf alaprecept, és ízlésünk szerint variálhatjuk. Nálam citrom és marcipán került bele.

Citromos marcipános kuglóf

Hozzávalók:

• 35 dkg finomliszt
• 1 csomag sütőpor
• egy csipet só
• 15 dkg margarin
• 20 dkg kristálycukor
• 1 citrom reszelt héja
• 3 tojás
• 2 és fél dl citromos joghurt
• 10 dkg kandírozott citromhéj
• 5 dkg marcipán apró golyókká formálva

A forma kikenéséhez:

• kb. 2 dkg margarin
• kevés zsemlemorzsa

A margarint a cukorral habosra keverjük. Beletesszük a citrom apróra reszelt héját és a tojásokat. Összekeverjük a lisztet a sütőporral és egy csipetnyi sóval. Beleszórjuk a kandírozott citromhéjat és a golyócskákká gyúrt marcipánokat. 

A habosra kevert margarinhoz hozzáadjuk a citromos joghurtot, majd apránként a lisztes keveréket is belekeverjük. 

Kivajazott, zsemlemorzsával meghintett formába öntjük és 160 fokos előmelegített sütőben sütjük 60-70 percig (tűpróba!). Érdemes 40 perc után alufóliát borítani rá.

Több napig puha marad.

Jó étvágyat hozzá!

Mónika

Recept forrása kis átalakítással: Sütis néne sütödéje

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

1. blogszületésnapom

Kedves Olvasóim!

Ma egy éves a blogom. Sokat gondolkoztam rajta, hogy mennyire vegyem ünnepélyesre, pátoszosra ezt a mai bejegyzést, ugyanis a sok jobbnál jobb gasztroblog között az enyém még igen fiatalnak és tartalmilag kevésnek tűnik. Viszont mégiscsak benne van egy év munkája, benne van az elmúlt egy évben lefőzött, lesütött és persze megevett ételek fotója, receptje és elkészítési útmutatója. Vannak benne képek kisfiaim mindennapjairól és pár családi szösszenet. Minden, ami fontos volt az elmúlt évben. Azt gondolom, benne van egy újabb év, egy új kezdet reménye, de persze a szívem mélyén én tudom, hogy idén már nem fogom úgy írni ezt a naplót, mint tavaly. 

Bárhogyan is folytatódik az év, mint egyéves blogos ezúton szeretném megköszönni minden kedves olvasómnak, hogy benéz nap, mint nap. Köszönöm kedves Gasztroblogger társaimnak, hogy hozzászólnak, véleményeznek és tanácsokat adnak, vagy megdicsérnek. Általuk és blogjukon keresztül rengeteg új ételt próbáltam ki, sokat tanultam konyhai dolgokról. 

Szóval köszi :)))

De nem közgazdász a közgazdász, ha egy kis statisztikával nem untatja Olvasóközönségét. Elmúlt évem néhány számban:

• írtam 366 darab bejegyzést
• csatlakozott hozzám 140 rendszeres olvasó
• több, mint 100.000 alkalommal töltötték le olvasóim a blogot
• legolvasottabb bejegyzésem az almás kekszes sütemény receptje volt, de a sárgarépával és kaliforniai paprikával töltött karaj is a nyomában van
• toplistás bejegyzés volt a só-liszt gyurmáról írt bejegyzésem és a gyerekeknek szánt húsvéti unaloműző játékom is
• a blogon 1167 vélemény, hozzászólás jelent meg, köztük persze az enyémek is

Na de nem untatlak tovább Benneteket ezekkel a száraz tényekkel, inkább hozok egy kuglófot, amit ugyan hétvégén készítettem, de a blogocska kedvéért gyújtottam rajta egy születésnapi gyertyát.

Citromos marcipános kuglóf

BOLDOG 1. BLOGSZÜLETÉSNAPOT, KREATÍV KONYHA!

A receptjét hozom holnap vagy holnapután.

Remélem továbbra is Olvasóim között üdvözölhetlek Benneteket!

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Bölcsőde és zsírkréta

Gyorsan eltelt az első két hét a bölcsődei beszoktatásból, szerencsére eddig sikerrel (gyorsan le is kopogom). Az első héten naponta csak egy-másfél órát töltöttünk a bölcsődében, ahol én is ott voltam, de a gondozónője játszott Milossal. Aztán a második héten már ott maradtunk ebédezni is, ami ugye nálunk soha nem volt probléma, mert Milos nagyon jó evő. Inkább komikus volt a szituáció, ahogy meglátta az ebédet, teljes extázisba esett, és gyorsan be is lapátolta. Mondtam is, hogy Miloska mindent megeszik, nem válogatós, csak gyorsan sokat adjanak neki. Aztán ezt pár nap alatt be is bizonyította.... :)) Kedves, odaadó, barátságos gondozónők dolgoznak a bölcsiben, minden elismerésem és köszönetem az övék.

A játékok között is vannak már kedvencei. Nagyon szeret "téglákkal" játszani, ezek tégla kinézetű nagyobb méretű építőkockák (biztosan van hivatalos nevük), szeret főzőcskézni, itt próbálta ki először a Pötyi nevű játékot (példa), amit én eddig még nem mertem neki adni. De készített tésztanyakláncot is apró csőtészták felfűzésével, bújócskázott alagútban, szórt papírhópelyhet. Rengeteget foglalkoznak vele - és persze a többi gyerekkel is - tetszik, ahogy egy-egy készség-képesség fejlesztésére fókuszálnak játékosan. Már rengeteg ötletet ellestem én is, amik megvalósítása folyamatban van. Idő kérdése és néhányat elhozok Nektek is.

Most azonban nem egy 2 évesnek való játékot hoztam, hanem egy hasznos, kreatív ötletet. Zsírkrétakészítést. Na persze nem én készítem a zsírkrétát, én csak a meglévő maradék zsírkréta darabokból csináltam újakat. Rengeteg blogon láttam már a készítésüket (például itt), de mivel többféle leírást olvastam, ezért úgy gondoltam saját tapasztalatra hagyatkozom.

Olivérrel kiválogattuk az apró zsírkréta darabokat, amiket ő 8 csoportba osztott színárnyalatok szerint. Amíg válogattunk és tördeltünk, a színekről beszélgettünk, most épp a mustársárga a kedvenc színe, mint megtudtam.

A nagyobb darabokat eltörtük kisebbre, amin papír volt, azt leszedtük. Aztán a csoportokba gyűjtött színeket egy szögletes 8 "fakkos" szilikon formába tettük. A formát 160 fokra előmelegített sütőbe tettem és kb. 16 percig hagytam a sütőben. Ezalatt az idő alatt a zsírkréták felolvadtak, összevegyültek. Majd kivettem a formát, és hagytam hogy a krétanégyzetek kihűljenek és megszilárduljanak. 

De!!! A legjobb megoldás, ha 10 perc után gyakran benézünk a sütőbe, nehogy túlságosan megpörkölődjenek. Nekem 16 perc kellett, hogy felolvadjanak a kréták.

Képekben ez így nézett ki:

Akár még ajándékba is jópofa ötlet lehet, ugye?

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Fűszeres alkoholmentes ital hideg estékre

Ezt a fűszeres karamellás tejet még régebben készítettem, csak teljesen elfeledkeztem róla. Pedig kár lenne említés nélkül hagyni, hiszen nem egy egyszerű karamellás tejről van szó, hanem csillagánizzsal fűszerezett narancsos karamellás tejről. Azért az is az igazsághoz tartozik, hogy megosztotta a fogyasztókat, volt aki nagyon fűszeresnek találta, én például kicsit édesnek, de ettől függetlenül nekem ízlett. Egyik vacsorára ismét elkészítem a héten, de kevesebb fűszerrel.

Remélem aki kipróbálja, annak ízleni fog.

Hozzávalók:

• 20 dkg cukor
• 1 liter tej
• 3 dl habtejszín
• 1 teáskanál narancsaroma
• 1 darab csillagánizs
• 2 darab fahéj
• 1 narancs reszelt héja

A cukrot egy lábasban mérsékelt tűzön karamellesre olvasztjuk. Hozzáöntjük a tejszínt, a tejet, beledobjuk a csillagánizst, a fahéjakat és a narancsaromát. A narancs héját is belereszeljük.

Addig kevergetjük alacsony hőfokon, amíg a karamell teljesen fel nem olvad és még 5-6 percig főzzük. 

Kihűtés után fagyasztható.

Recept forrása: Stahl magazin 2009. Ünnepi különszám - kevés átalakítással

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Egyszerű borsóleves és lusta túrós

Amikor már látom Olivéren, hogy unja az anyukája főzési szenvedélyét és állandó újítási és próbálgatási hajlamát, akkor mindig megkérdezem tőle, hogy igazán szívesen mit enne, mert készítek azt. Na ebben az esetben a következő ételeket sorolja fel:

• borsóleves daragaluskával
• darás tészta
• lusta túrós
• nutellás palacsinta

Tehát kedvenc ételsora ez. Igazából egy szavam sem lehet, mert annak ellenére, hogy ezek a kedvenc ételei, szívesen megeszik mást is.

Múlt héten szombaton a kedvenceiből válogattam. Készült ez az egyszerű borsóleves daragaluskával. Nem szégyellem, hogy ehhez a leveshez bizony leveskockát használok, amit amúgy igyekszem kerülni (sőt minden más műanyag ételt is kerülök). Gyakran készül ez a leves, sokszor vacsorára is kér ilyet Olivér, nem igazán tudnék mindig igazi húsalaplevet rittyenteni hozzá. 

Hozzávalók:

• kb. 25 dkg borsó
• 2 nagyobb sárgarépa
• 1 karalábé
• 2 darab tyúkhúsleves leveskocka (szégyen, vagy sem...)
• kevés olaj
• fél csokor petrezselyem

Daragaluskához:

• 1 tojás
• 1 teáskanál olaj
• csipet só
• búzadara (annyi, hogy megfelelően lágy tésztát kapjunk)

A leveshez kevés olajon a borsót megdinszteljük, majd felöntjük körülbelül egy liter vízzel. Beledobunk két darab leveskockát, kicsit főzzük, majd beletesszük a kockákra vágott sárgarépát és a karalábét is. (Nem sózzuk, a leveskockákban bőven van só.) 

Amíg a leves fő, addig összeállítjuk a daragaluska tésztáját. A tojást felverjük, hozzáadjuk az olajat és a csipet sót. A felvert tojáshoz annyi darát öntünk, hogy galuskatészta sűrűségű tésztát kapjunk. Félretesszük, és egy kicsit állni hagyjuk, hogy a dara puffadjon. 

Amikor a zöldségek megfőttek, két kiskanál segítségével beleszaggatjuk a levesbe a daragaluskát és pár perc alatt készre főzzük.

****************************************

A lusta túrós szintén havi gyakorisággal szerepel nálunk, nem is értem, hogyan nem került fel eddig a blogra. Na most itt az alkalom, legépelem a lusta túróst, ahogy Olivér (és persze Milán) szereti. A legfontosabb kritérium, hogy mazsola ne legyen benne.

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 25 dkg cukor
• 1 tasak sütőpor
• fél kg túró
• 1 citrom reszelt héja
• 2 tojás
• 4 dl tej
• 8 dkg vaj

Egy közepes méretű tepsit 5 dkg vajjal kikenünk. Tényleg kell ennyi vaj a tepsi kikenéséhez, ne vékonyan kenjük. Ezután egyszerű dolgunk van. A lisztet összekeverjük a cukorral és a sütőporral. A túrót összekeverjük a reszelt citromhéjjal. Felverjük a tojásokat, hozzáadjuk a tejet.

A vajjal alaposan kikent tepsibe öntjük a száraz keverék felét, addig rázogatjuk, amíg egyenletes nem lesz. Erre rászórjuk a túrót, majd erre jön a száraz keverék másik fele. Erre öntjük a tejes tojásos keveréket.

A maradék pár deka vajat a tetejére apró darabokban rámorzsoljuk. 

A túróst 180 fokos sütőben sütjük 45 percig. Langyosan szeleteljük.

Jó étvágyat hozzá!

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Paradicsomos káposzta, ahogy Anyukám készíti

Szeretem a káposztát. Mindenhogyan. Rakott káposztaként, toros káposztaként, székelykáposztaként, paradicsomos káposztaként. De szeretem a káposztás cvekedlit is, sőt régen imádtam nagymamám káposztás palacsintáját. Lehet, hogy előző életemben kecske voltam??? Nem tudom.

Szombaton paradicsomos káposztát csináltam, és mint egy igazi konyhás néni, egy egész kondérnyit főztem. Azuram legalábbis így hívja a legnagyobb edényemet, amit szinte csak tésztafőzésre használok. Szóval egy kondérnyi készült, ezért a receptben inkább csak arányokat, útmutatásokat adok. Egyébként teljesen Anyukám elmondása szerint készült, nem is akartam szakácskönyvben megnézni, mert azuram azt a paradicsomos káposztát nagyon szereti, amit Anyósa főz :)

Paradicsomos káposzta

Hozzávalók:

• 1 nagyobb fej fejeskáposzta 
• só
• cukor
• 2-3 kávéskanál majoranna
• fél zeller
• 4-5 evőkanál olaj
• kb. 4 evőkanál liszt
• 2 doboz 150g-os sűrített paradicsom

A káposztát előkészítjük, külső leveleit eltávolítjuk, torzsáját kivágjuk, majd felszeleteljük. A felszeletelt káposztát feltesszük annyi vízbe főni, hogy éppen ellepje. Sózzuk, kevéske cukrot adunk hozzá, beleszórjuk a majorannát és a feldarabolt zellert.

Amíg a káposzta fő, elkészítjük a rántást. A rántásba belekeverjük a sűrített paradicsomot. A paradicsommal hígított rántásba teszünk a káposzta főzővízéből, majd az egészet beleöntjük a megfőtt káposztába. Fűszerezzük még ízlés szerint, esetleg cukrozzuk.

Fasírtot, bélszínrolót esetleg sült oldalast kínálunk hozzá és finom, puha kenyeret.

Jó étvágyat a káposzta rajongóknak!

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner

Szorgos szombat után húzós hétfő

Nem egyszerű az anyák élete. Ezt persze már sokszor megállapítottam, de most hétvégén ismét eme bölcs gondolat jutott eszembe. Mivelhogy a két lurkó mellett hiperszuper (vagy csak butuska?) anyuka mindent betervez, bevállal, nehogy egyszerű legyen az élete. Ma este meg már alig tudom nyitva tartani a szemeim. Persze ha okosabb lennék, ilyenkor inkább lefeküdnék, nem a laptopot püfölném....

Szóval. Szorgos szombat. Beterveztem minden szükséges, fontos és kellemes feladatot. Reggel korán keltem  (6 órakor - ez nekem szombaton korán van, hétköznap nem gond), előkészítettem a családnak a reggelit, gyorsan legépeltem a levendulás briós receptjét, leszedtem a száradt ruhákat, majd villámgyorsan összeszedtem a sport felszerelésemet, mert 8-ra már mentem squashra. Ott még pörögtem, mert dolgozott bennem a reggeli két darab méregerős feketekávé. 

Negyed 10-re hazaértem, feltettem főni a paradicsomos káposztához a káposztát főni, amit már pénteken este azuram leszeletelt (szeret segíteni darabolni, hámozni, imádom!). Beleszórtam a szükséges fűszereket és a zellert (recept később), majd összeállítottam a tésztát a libatepertős pogácsához. Amíg a tészta kelt, megcsináltam Olivér kedvenc levesét, ami szerencsére gyorsan elkészíthető. Amíg főtt a leves, előkészítettem bele a daragaluskát, megcsináltam a rántást a káposztához és elkezdtem összeállítani a lusta túróst is. 

Közben persze a fiúk tízóraiztak (alma van, most hámozás nélkül...., anya nem ér rá...), mesét kellett keresgélni nekik, kisautókat kellett javítani, szóval csupa fontos dolog "megzavarta" a percre kiszámolt délelőttömet. 

A megkelt libazsíros tésztát kinyújtottam, megkentem libatepertővel, hajtogattam, és félretettem. Közben bedobtam sülni a lusta túróst. Aztán megterítettem az asztalt, kipakoltam a mosogatógépből, hogy egyáltalán legyen helye a koszos edényeknek és az ebéd utáni tányéroknak. Szóval délig rohanás, a pogácsa is már 3/4 1-kor sült ki, ráadásul kisebb csalással, mert 1 hajtogatást kihagytam. Aztán kicsi szépítkezés, mert hiperszuper anyuka mozizást ígért az ő drágájának!!! Ami persze 13.45-kor kezdődik, úgyhogy romok maradnak a konyhában, anya és Oli moziba megy.

A mozi jó volt, első mozi élménye volt ez Olivérnek, a Csizmás a Kandúrt néztük meg (nem volt a legjobb választás, de erről máskor). Amikor  vége volt, hazajöttünk, persze a pattogatott kukoricát a táskámban kellett hazahozni, mert a moziban nem evett belőle. Itthon kevés játék, Milos kelt, majd anya nekiállt konyhában a romokat eltakarítani, felmosni és a reggel leszedett ruhákat kivasalni. Ezeket azért késő délután csinálom, mert azuram ilyenkor játszik a fiúkkal, nagyon jól lefoglalja őket. Délelőtt neki is rengeteg ügyintéznivalója van, amire hétköznap nem ér rá. Meg jó, ha a három fiú együtt van kicsit.

Aztán este még leszedtük a karácsonyfát, amikor a fiúk aludtak, összegyűjtöttem minden karácsonnyal kapcsolatos dekorációt a házból, és leírtam a tavalyi karácsony tanulságait, hogy idén már azokat is hasznosítsuk.

Hadd ne mondjam, nem volt szükség altatásra, eléggé elfáradtam ..... Ja, és persze a mai nap is hasonló tempóban telt, bölcsődei beszoktatással (dupla izgalom!), 6 évesnek oltással (tripla izgalom), védőnő látogatással, bevásárlással.

Megjegyzésben várom hasonlóan "lökött", túlpörgésre hajlamos anyukák visszajelzéseit, ők hogy vezénylik le,  hogyan oldják meg az ilyen rosszul beszervezett napokat  :)))) 

De legalább vasárnap és hétfőn nem kellett főzni, a cél úgyis az volt.

Íme a szombati tevékenykedésem eredménye:

Ez Olivér kedvenc levese, daragaluskás borsóleves sárgarépával.

Ez a paradicsomos káposzta készült Anyukám receptje alapján.

Olivér másik kedvence a lusta túrós. Érdekes módon havonta 1x biztosan készül, mégsem került még fel a blogba.

Ez a kis csalással (mondhatnám összecsapva) készült libatepertős pogácsa. Itt nem a kép minősége a rossz, hanem tényleg ilyen rondácskák lettek.

És Drágám a moziban:

Szép napot mindenkinek!

Mónika

Enter your email address:


Delivered by FeedBurner